Forgószél szárnyán a csodák birodalmába

Clock icon2017. augusztus 24. Írta: Argejó Éva

Ugyan ki ne hallott volna már a Madárijesztőről, a Bádogemberről és a Gyáva Oroszlánról, akik Dorothy mellé szegődtek, hogy észre, szívre és bátorságra tegyenek szert Óztól, a nagy varázslótól? Szeptemberben újabb feldolgozás érkezik Fantasztikus utazás Óz birodalmába címmel a magyar mozikba – addig érdemes újranéznünk a régi nagy kedvenceket. 

Az Óz, a csodák csodáján gyerekek egész nemzedéke nőtt fel, hiszen a meseirodalom mindmáig egyik legismertebb története ez. L. Frank Baum első Óz meseregénye 1900-ban jelent meg, mely nagy kritikusi sikert és egyben anyagi elismerést is hozott számára, s ezen felbuzdulva, Baum ezután még tizenhárom új Óz regényt írt. S, hogy miért Óznak hívják a címadó Varázslót? Mert a könyvbéli hős eredeti neve Oscar Zoroaster Phadrig Isaac Norman Henkel Emmannuel Ambroise Diggs (monogramja O.Z.P.I.N.H.E.A.D.), ám mivel ez tartalmazza a „pinhead” (gombostűfej) szót, az író szimplán „OZ”-ra rövidítette. 1905-ben Baum egy interjúban elmondta: egy Kalifornia partjainál gyerekek számára létrehozandó OZ vidámpark, egy „tündér paradicsom” gondolatát is dédelgeti magában – ám ez végül nem valósult meg.

Az Óz-történet 1939-es klasszikus musical filmváltozatát Victor Fleming, Richard Thorpe és King Vidor rendezte, fülbemászó zenéjét Herbert Stothart és Harold Arlen szerezte, és a Metro-Goldwyn-Mayer készítette és forgalmazta. Flemingék filmje sok mindenben eltér az eredeti könyvtől, számtalan olyan újítás van benne, ami kétségkívül frissebbé és korszerűbbé varázsolja a századelőn született regényt. Így a mesekönyvhöz képest kihagy jó néhány állomást, ugyanakkor a filmben feloldódik a regény merev, ismétlődésen alapuló szerkezete, dinamikussá, pörgővé téve ezzel a történet alakulását. A főszereplőt, az akkor még csak 17 éves Judy Garlandot a két Oscar-díjjal jutalmazott film tette világhírűvé.

Óz, a csodák csodája

Mintegy három évtizeddel Lewis Carroll Alice-könyvét követően L. Frank Baum tehát ismét egy kislányt tesz egy mese központi szereplőjévé. Az 1939-es eredeti film története szerint a Kansasban élő Dorothyt egy félelmetes erejű tornádó Óz birodalmába repíti, ahol Glinda, a Jó Boszorkány adja tudtára, hogy – ha akaratán kívül is – de elpusztította a Gonosz Keleti Boszorkányt. Dorothy a Jó Boszorkánytól megkapja a Gonosz Boszorkány Piros Cipellőjét, ám a Nyugati Boszorkány – a Keleti Boszorkány húga – megharagszik a lányra, s meg akarja szerezni tőle a varázscipőket. A Sárgaköves Úton Dorothy elindul Smaragdvárosba, hogy Óz, a nagy varázsló hazarepítse otthonába, a fekete-fehér Kansasba. Útja során mellészegődik a Madárijesztő, a Bádogember és a Gyáva Oroszlán, akiknek ész, szív és bátorság kell – s mindannyian Óztól várják, hogy segítsen rajtuk. Ők is csatlakoznak Dorothyhoz, s együtt folytatják az útjukat. Útközben a Nyugati Boszorkány elrabolja a lányt, de ő újdonsült barátai segítségével legyőzi a gonosz boszorkányt, aki elolvad. Glinda segítségével végül mindenki megkapja, amire vágyik, Dorothy pedig végre hazajut, azaz felébred az otthonában. Láthatjuk tehát, hogy az Óz-történetnek is egy kislány a főhőse, ám Lewis Carroll Alice-történetéhez képest abban más, hogy míg a bájos-cserfes Alice jórészt egyedül járja a maga útját, addig Dorothy barátokra lel vándorlása során, s összekapaszkodva, közösen küzdik le a nehézségeket.

Az 1939-es Óz, a csodák csodájának később számtalan filmváltozata született, melyek cselekményvezetésükben jórészt ugyan ragaszkodnak az eredeti történethez, de vagy a történet alakításában, vagy filmes műfaját tekintve el is térnek tőle. Természetesen „szülőhazájában”, Amerikában született az Óz-történet legtöbb újabb változata. S e parádés szereposztású kalandfilmek közül is kiemelkedik egy: a Sam Raimi által 2013-ban rendezett, és itthon is bemutatott Óz, a hatalmas cirkuszi környezetbe ágyazott fantasztikus kalandfilmben nem kisebb hírességek játsszák a boszorkányokat, mint Mila Kunis és Rachel Weisz.

Óz, a hatalmas

Chris Löfvén 1976-ban készült 20th Century Oz című filmje már címében is jelzi, hogy virtigli mai történetről van szó, melyben Dorothy egy hétköznapinak éppen nem nevezhető underground környezetben éli át kalandjait, mígnem végül eljut a koncertet adó Varázslóhoz. Az Óz-történet a távol-keleti alkotókat is megihlette, így született 1982-ben a The Wizard of Oz japán animációs filmváltozata Fumihiko Takayama rendezésében. Ebben Dorothy visszatér Smaragdvárosba, ahol újra találkozik a Varázslóval. Takayama visszautal az eredeti film számos jelenetére és zenei betéteire, a nosztalgia érzését felkeltve ezzel.

Az animációs műfaj egyébként is különösen kedvez a történetnek, s ezt számos rendező ki is használta. Az 1972-ben Hal Sutherland által rendezett Journey Back to Oz című animációs film különlegessége, hogy az 1939-es film főszerepét játszó Judy Garland lánya, Liza Minelli kölcsönzi benne hangját Dorothynak. Tim Deacon Óz virága és a gyáva oroszlán című, 2000-ben bemutatott kanadai animációs filmje cirkuszi környezetben egy ketrecbe zárt oroszlán köré szervezi a történetet, akit barátja felvisz léghajóval, s viharba keveredve, Óz birodalmában érnek földet. Visszatérés Óz birodalmába címmel 2013-ban Daniel Pierre-Will Finn, míg Fantasztikus utazás Óz birodalmába címmel 2017-ben az orosz Fyodor Dmitriev és Darina Shmidt rukkolt elő újabb animációs filmváltozattal. De hogy az ismert gyerekfilm ikonok se maradjanak ki, Tom és Jerry és Óz címmel 2011-ben Spike Brandt és Tony Cervone animációs filmjükben ötvözték a gyerekek által jól ismert karaktereket Dorothyval és barátaival. Sorozat is készült, Óz boszorkányai címmel, Leight Scott amerikai rendező 2011-ben minisorozatot készített a történet felhasználásával. Idén januárban pedig az NBC stúdió, – megirigyelvén a Trónok Harca világsikerét – hasonló jellegű fantasy sorozattal rukkolt elő Emerald City címmel, felhasználva az Óz történetet.

Emerald City

Az Óz, a csodák csodája gyerekek egész nemzedékének emlékezetébe égetődött be. A Kádár-korszak elején – az amerikai mesefilmekre kiéhezett magyar gyerekek legnagyobb örömére – a film eljutott Magyarországra is. Először 1960-ban, majd újra szinkronizálva 1977-ben mutatták be a mozikban, és 1992-ben a Magyar Televízió is levetítette. Évtizedek távlatából, ma már bizton elmondható, hogy Az Óz, a csodák csodája egy olyan, generációkat összekötő örök klasszikus, melyet – valamely változatában – egyszer mindenkinek látnia kell.

Ne maradjanak le az ismerősök sem! Klikk a gombra a megosztáshoz:Share on Facebook