Filozófikus filmek undok, esős napokra

Clock icon2017. október 5. Írta: Argejó Éva

Lassan vége már a ősznek is, így nem árt, ha betározunk néhány szép, elgondolkodtató filmet az esős, világ elől elbújós napokra. Hogy mindenki találjon valami csemegét, többféle téma és műfaj közül választottunk: a gyermekkor gyötrődéseit éppúgy megismerhetjük ezekből a filmekből, mint az önpusztító szerelmet, a családok reménytelen széthullását, az alternatív élet vágyát avagy a mesterséges intelligencia által felvetett filozófiai kérdéseket. Lehet hát szemezgetni.

Az élet fája

A Brad Pitt által játszott Jack O’Brien – egy a modern világ rohanásába belefásult építész – öccsének korai halálának évfordulóján visszagondol sorsfordító gyermekkorára az ötvenes évek Amerikájában. Visszaidézi azokat a texasi kisvárosban töltött éveket, amikor elveszítette ártatlanságát, imádott édesanyjához és szigorú, érzelmek nélküli édesapjához fűződő kapcsolata pedig örökre megváltozott. Az apa feladta zenész álmait, ám megbékélni soha nem tudott magával, és ebből fakadó keserűsége az egész család életét megmérgezte. Vaskézzel fogta a gyerekeit, így próbálta felkészíteni őket az életre. Eközben az anya megadóan tűrt, és próbálta átadni mindazt a szeretetet a gyerekeinek, amit az apjuktól nem kaphattak meg.

A film érdekessége, hogy Terrence Malick rendező szabadon ugrál térben és időben, és filmjében egymásra lazán épülő érzések és emlékfoszlányok követik egymást. Így képes beszámolót kapunk az univerzum születéséről is, mert a gyerekkori emlékek felidézésével O’ Brien nem csupán a saját, de az egész emberiség helyét is megtalálja az univerzumban. Olyan film ez, melynek nézésekor könnyen szárnyra kap a fantázia, a látottakhoz szabadabban köthetjük saját érzéseinket, és ezáltal – hiába szól a film olyan nagyszabású dolgokról is, mint az élet születése – intim, bensőséges élményben lesz részünk.

Az élet fája

 

Good Will Hunting

Gus Van Sant 1997-ben bemutatott filmjében a Matt Damon alakította Will Hunting még csak húszéves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan reggeltől estig dolgozik, esténként pedig a helyi bárban lóg, vagy valamilyen balhében vesz éppen részt a haverokkal. Sohasem járt egyetemre, csak gondnokként dolgozott. Az ott ráragadtakból mégis képes homályos történelmi utalásokat felidézni fényképszerű emlékezetéből, és szinte azonnal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba ejtő matematikai feladványokat. Az egyetlen dolog, amire ez a bámulatosan okos fiatalember nem képes, hogy egy újabb kocsmai verekedése után kidumálja magát a várható börtönbüntetés alól. Egyetlen reménye Sean McGuire (Robin Williams), az egyetemi professzorból lett pszichológus, aki csodálja a fiú érzelmi küszködéseit és megérti, milyen az, amikor az ember élete állandó küzdelem.

A Good Will Hunting a kitörés filmje. A reményé, hogy bárhonnan felemelkedhetünk – ahogy a semmiből jött Matt Damon és Ben Afflect is felemelkedett a filmforgatókönyvért nyert Oscar-díjjal.

Veszélyes vágy

David Cronenberg 2011-ben rendezett thrillere a híres bécsi pszichoanalitikusnak, Freudnak, első számú követőjének, Jungnak, és Jung első analízissel kezelt paciensének, Sabina Spielrein bonyolult háromszög kapcsolatát tárja fel. A zürichi elmegyógyintézetbe szállított Spielreinben Jung rögtön meglátja a lehetőséget, hogy az újfajta, kizárólag beszélgetésen alapuló gyógymódot kipróbálja rajta, és meg is kezdi a lány analízisét. Sabine szívesen beszélget Junggal, beszámol neki, hogyan fenyítette őt gyerekkorában az apja, és ezzel elkezdi felfejteni saját problémáját. A kapcsolatuk egyre mélyebbé és bonyolultabbá válik, és Sabina Jung szeretőjévé és munkatársává válik.

A film arról szól, milyen árat kell fizetni a szexuális vágyak tudatosításáért és szabadjára eresztéséért. Egyszerre kísérli meg bemutatni azt, hogyan alakult át a pszichoanalízis puszta elméletből a gyakorlatban használt terápiás eszközzé, de nyomon követi az elmélet atyjának, Jung analitikusként való kibontakozását is. De nem utolsósorban, azt az elsöprő vágyat, amit páciense, Sabina iránt érez – ám házas emberként el kell nyomnia magában. Sabinát Keira Knightley alakítja elképesztő élethűséggel, a lány hisztériás rohamait olyan átéléssel adja át, hogy mindvégig lejátssza a vászonról két férfi partnerét, – bár a Jungot alakító Michael Fassbender is alaposan kitesz magáért.

Veszélyes vágy

Jégvihar

1973-at írunk egy nyugalmas amerikai kertvárosban, ahol két család széthullását láthatjuk. Messzi távolban dúl a vietnámi háború. A szomszédos Hood és a Carver házaspár érzi ugyan a hatvanas évek változásainak szelét betörni otthonába, de valami erőtlen tehetetlenség és a házasságaik válsága köti gúzsba őket – s ezen már nem segít a terápia sem. Hoodék, közülük is Ben (Kevin Kline), a családfő, teljesen elhidegült feleségétől, a kapuzárási pánikkal küzdő Elenától (Joan Allen). Ben végül viszonyt kezd szomszédja és barátja feleségével Janey-vel. (Sigourney Weaver) Egy napon a házaspárok elindulnak egy olyan partyra, ahol a nők azzal a férfival mennek haza, akinek a slusszkulcsát kihúzzák…

Ang Lee 1997-ben rendezett filmje mélyen elgondolkodtat az emberi kapcsolatok milyenségérő – és az élet valódi céljáról. Már, ha egyáltalán van ilyen.

Mr Nobody

Ki ne érezte volna már úgy, hogy választások helyett sokkal izgalmasabb lenne az életben minden lehetőséget megragadni és végigélni? Na, de hogy döntenénk, ha megismerhetnénk az alternatív lehetőségek kínálta jövőt is? Nemo Nobodyt is az a kérdés foglalkoztatja már kisgyerekkorától, milyen rosszul van berendezve az emberi élet: folyton választani kell, akár szeretné, akár nem. A 2009-ben hibernált Mr. Nobody 2092-ben ébred, ősöregen, s élettörténetét a jövőből visszanézve ismerjük meg. Amikor kilenc éves korában szülei elváltak, úgy döntött, azért sem fog köztük választani. Nemo Nobody onnantól párhuzamos univerzumokban él.

A Jared Leto által zseniálisan alakított figura tucatnyi alakban lép színre, mert az egész világot vágyik megélni. Jaco Van Dormael 2009-ben bemutatott filmje a végtelen terek csendjében, filozófiai és kozmikus távlatokba helyezi Mr Nobody életét, s a nézők számára nyitva hagyja a kérdést: a rengeteg felkínálkozó lehetőség közül Nemo valóban azt az életet élte-e, amely számára a legmegfelelőbb volt. S mindeközben irigyelhetjük vagy sajnálhatjuk érte, amiért soha semmilyen körülmények között nem kellett választania, és így megadatott neki, hogy mindent megéljen.

Mr. Nobody

Mátrix

A Wachowsky testvérek ikonikus filmjének főszereplője, Thomas Anderson (Keanu Reeves) programozó egy nagy számítástechnikai cégnél dolgozik, éjjel pedig Neo néven hacker az interneten. Kutatásai közben egyre gyakrabban találkozik a Mátrixszal. Majd egy bulin megismerkedik Trinityvel, a hackerlánnyal, aki bemutatja őt Morpheusnak – akitől megtudja, mi is az a Mátrix.

A film olyan disztopikus jövőt vizionál, melyben az érzékelt világunk valójában a Mátrix – egy szimulált valóság, amelyet a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek alkottak meg, és kibernetikus csatlakozókkal kapcsolják rá az emberek agyát. A gépek itt tenyésztik az embereket, azzal a céllal, hogy saját energiájuk forrásaként hasznosítsák őket. A film számos filozófiai és vallástörténeti elméletet rejt magában, s emellett sok humorral fűszerezve fejet hajt még az Alice csodaországban előtt is.

 

Ne maradjanak le az ismerősök sem! Klikk a gombra a megosztáshoz:Share on Facebook