Egyenesen át a túlvilágba

Clock icon2017. szeptember 27. Írta: Argejó Éva

A halál, s ezzel együtt a túlvilági élet minden korban megmozgatta az emberek fantáziáját. A rendezőket sem hagyta hidegen a halál gondolata, így számtalan filmalkotás született ebben a témában. A hamarosan mozikba kerülő Egyenesen át című film előzeteseként, tekintsünk szét a filmvilágban, milyen megközelítésben  foglalkoztak a túlvilág témájával.

Mások által, véletlenül avagy önként

Gore Verbinski filmjében, A körben egy gyilkos videokazetta kering, s mindenki, aki megnézi, rögtön kap egy hívást, melyben egy titokzatos hang közli velük, hogy hét nap múlva meghalnak. Innentől fogva az életük versenyfutás az idővel, egészen a halálig. Más a helyzet Tim Burton A halott menyasszonyával (2005), melyben Victor és Victoria az esküvőjükre készülnek. A próbán a fiú belezavarodik az eskü szövegébe, ezért az erdőbe megy gyakorolni, és a hitelesség jegyében egy fa gyökerére húzza a jeggyűrűt. Azonban a fa más, mint aminek látszik, és kiderül, hogy Victor akaratán kívül eljegyezte a Halott Menyasszonyt. Ám Viktor az igazi menyasszonyát szeretné visszakapni az élők világából! De önként is lehet választani a halált. A Charlie McDowell által rendezett The Discovery (2017) sci-fiben, miután tudományosan bebizonyítják, hogy van élet a halál után, rengeteg ember lesz öngyilkos egy jobb jövő érdekében. Ez a halál utáni életről szóló film azt boncolgatja, hogy a főhős szerelmes párra milyen jövő vár a túlvilágon, egy ilyen visszafordíthatatlan tett után?

Menekülés a Mennyországból

Bármilyen furcsán is hangozzék, vannak, akik nem szívesen térnének vissza a túlvilágról. Ilyen a fanyar humorú Tim Burton Beetlajuice (1988) című filmjének házaspárja is, akik halálos autóbalesetüket követően nem a mennyben, hanem saját vidéki házukban szeretnének örök nyugalomra lelni, ám egy újgazdag család beköltözése ebben akadályozza őket. A halott házaspár hiába kűzd ellenük, végül kénytelenek segítségül hívni a démoni Beetlejuice-t, hogy ijessze ki az élőket a házból. Albert Brooks rendező Tranzit a mindenhatóhoz (1991) halálos autóbalesetet szenvedett hőse sem akar a Földre   visszatérni, miután a mennyben, az égi bíróság ítéletére várakozván, találkozik Juliával, s beleszeret. Ám végül a bíróság úgy dönt, hogy aki nem élt teljes életet, annak vissza kell térnie a Földre.

Üzenetek a túlvilágról

Más filmekben élők és holtak között váltott üzenetek, misztikus találkozások és különös jelek kapcsán foglalkoznak a kérdéssel. Ilyen túlvilági üzenetküldésre van kihegyezve a Sheldon Wilson által rendezett Üzenet a túlvilágról (2004) című horrorfilm, melyben Shallow Valley seriffjének irodájába egy meztelen, tetőtől talpig vér borította fiú sétál be. Hamarosan fény derül a fiú kilétére, és általa a seriff véres üzenetet kap, mely szerint az élők megfizetnek a holtak szenvedéseiért. Tran Anh Hung Örökké (2016) című filmjében ennél jóval szofisztikáltabban, misztikus találkozások által kapcsolódik egymásba élők és holtak világa. A 19. század végén Valentine feleségül megy Jules-höz. A 20. század, illetve, a következő évezred fordulóján Valentine dédunokája egy hídon fut keresztül Párizsban, és egy szeretett férfi karjában találja magát. A két esemény között eltelt száz esztendő alatt is különböző férfiak és nők találkoznak, akiknek az életereje végigkíséri őket egészen az örökkévalóságig. M. Night Shyamalan Hatodik érzék (1999) című filmjének egy kisfiú a főszereplője, akit rémálmok gyötörnek, s álmait olyan lények népesítik be, akiket csak ő lát, és beszélni is tud velük. A fiú látja a halottakat, s emiatt egy gyermekpszichológus foglalkozik vele. Ám mégsem biztos, hogy a pszichológus meg tudja menteni a kisfiút, a halottak ugyanis egyre követelőzőbbek. Valamit akarnak a gyerektől.

Élet és halál között lebegve

A filmrendezők egyik kedvenc témája az élet és halál mezsgyéjén lebegés. Cameron Crowe méltán híressé vált Vanilia égbolt (2001) című filmjének jóképű, gazdag főhőse, David varázslatos életet él. Gondtalan és felelőtlen élete azonban megváltozik, amikor egy autóbaleset során arca összeroncsolódik. David élet és halál közötti különös átjárása akkor kezdődik, amikor egy sebész azzal kecsegteti, tudja a módját, hogyan kaphatja vissza korábbi önmagát. Ekkor David számára élet és halál között teljességgel fellazulnak az idő és tér határai. A Komfortos mennyország (2009) című Peter Jackson filmben egy 14 éves lány, Susie gyilkosság áldozatává válik, ám a tettest nem találják. Mindeközben Susie a földi élet és a mennyország között lebeg félúton. Figyeli szeretett családját, és arra vár, hogy végre megtalálják a holttestét, és kiderüljön, hogy ki volt a tettes. Ő jól ismeri a gyilkosát, aki sokkal közelebb áll a családhoz, mint azt bárki is gondolná.

Halál után új testben

A halál után más testébe való költözés témája is felcsigázta a rendezők fantáziáját. Warren Beatty Épp testben épp hogy élek (1978) című filmjében egy kiöregedő félben lévő amerikai focista leghőbb vágya, hogy játszhasson a bajnoki döntőben. Álma már megvalósulni látszik, mikor a döntő előtt halálra gázolják. Az őrangyala hibája miatt azonban mégsem hal meg, mert lelke visszakerülhet egy meggyilkolt milliomos testébe. Ezt a témát ragadja meg Martin Brest is, aki a fiatal Brad Pitt talán legelbűvölőbb filmjét rendezte Ha eljön Joe Black (1998) címmel. Ebben egy dúsgazdag üzletember 65. születésnapja előtt rosszul lesz. Pár nappal később egy rejtélyes fiatalember érkezik a házhoz, akit aznap reggel gázolt halálra egy autó, s aki most a Halálként mutatkozik be. Az idős férfi megérti, hogy nem ellenkezhet vele, ezért inkább alkut köt a fiatalemberrel, aki beleszeret egyik lányába. Ezzel ugyan időt nyer, de halhatatlanságot nem.

A Menny és Pokol kapujában

Wim Wendes Berlin felett az ég (1987) című misztikus drámájának hősei olyan őrangyalok, akik a Földre vágynak. A háború befejezése óta munka nélküli őrangyalként Berlinben tevékenykednek, ahogy az Úristen elrendelte. Azután egy szép napon az egyik angyal szerelmes lesz. Találkozik egy trapézművésznővel, aki cirkuszban lép fel, angyalszárnyakkal a ruháján. De ahhoz, hogy beleszerethessen, halandóvá kell válnia, mint minden földi lénynek, – így nehéz elhatározás előtt áll. A filmtörténelem egyik legszebb filozofikus filmje Wim Wendesé, az emberi lét kérdéseiről, hogy mi végre is vagyunk a Földön. Ám néha a túlvilágon is nehéz eldönteni, hogy a mennyben avagy a pokolban jobb-e lenni. Vincent Ward Csodás álmok jönnek (1998) című drámája egy házaspárról szól, akiknek életük legnagyobb tragédiája, két gyermekük korai halála. Az anya nem képes túltenni magát a gyászon, az apa pedig minden tőle telhetőt megtesz, hogy rendbe hozza az életüket. Négy évvel később az apa egy balesetben életét veszti, majd a Paradicsomba kerül. Itt újra találkozik a gyermekeivel. Később megtudja, hogy felesége nem sokkal a balesete után öngyilkosságot követett el, és az alvilágba jutott. A derék férj az őrangyalával az asszony felkutatására indul. Menny és Pokol így ér össze a túlvilágon.

Ne maradjanak le az ismerősök sem! Klikk a gombra a megosztáshoz:Share on Facebook